2024 - ALAPFELMÉRÉS
A magterület alapállapot felmérését a Soproni Egyetem EMK munkatársai végezték el. Az eredményeket bemutató kutatási jelentés 2025 nyarán készült el (Bidló és mtsai 2025).
2018
A 2014-es jégtörés és egészségügyi fakitermelések (közelítési módok) hatását értékelte Zoltán & Standovár (2018), akik 885 pont újrafelmérése alapján megállapították, hogy a jégtörés a nitrofil lágyszárúak tömeges felszaporodását, illetve az újulat borítás-növekedését váltotta ki. A Pogány-Rózsás Erdőrezervátum területén az erdők a gazdaságiakhoz képest kevésbé károsodtak.
2014
Rendkívül súlyos jégtörés és -fadőlés érte a magas-Börzsönyt. Tóth Tímea mintavételi területeinek 28%-án - a Google Earth 2014 és 2015-ös felvételeinek összehasonlítása alapján - a bükkösök teljesen ledőltek, vagy összetörtek a 2014 decemberi ónos esős jégtörések, állománydőlések következtében. Ezek jellemzően a meredek völgyfők és oldalak állományaiban következtek be. ... Horváth Ferenc
Ez év nyarán Standovár és mtsai (2017) módszerével felmérték a területet, amely alapján Zoltán László később terepi újrafelméréssel vizsgálta meg a változásokat, Tanács Eszter és mtsai légifelvételek összehasonlításával osztályozta az állománydőlések és koronatörések súlyosságát és mintázatát.
2006/07
Tóth Tímea feldolgozta a terület erdőtörténetét és mintavételes faállományszerkezeti vizsgálatokat végzett 2006-ban. Az 1920-as évek körüli kulisszás vágások, majd a szél- és jégdöntések következtében a bükk és egyéb őshonos fafajok természetes felújulása, a visszafogott erdőgazdálkodás hatására nagyon változatos állományszerkezet alakult ki. Az 1950-es évek elején a Pogány-Rózsás erdeiben nagyarányú termelés indult meg, majd csemetézést és magvetést végeztek, főként lucfenyővel és vörösfenyővel. Vastagsági viszonyaik és elegyességük alapján 6 bükkös, valamint 1-1 lucos, ill. magas kőrises állománytípust jellemzett. Az élőfakészlet átlagosan 556 (min:280 - max:997) m3/ha, az álló holtfa 11 (min:0 - max:98) m3/ha, a fekvő holtfa 28 (min:0 - max: 114) m3/ha közé esett 61 mintavétel alaján. A holtfák korhadtsági viszonyai is nagy változatosságot mutattak. ... Tóth Tímea (2007): A börzsönyi Pogány-Rózsás erdőrezervátum erdőtörténetének összefoglalása, holtfa viszonyainak és faállomány-szerkezetének vizsgálata. Szakdolgozat, Debreceni Egyetem - MTA Ökológiai és Botanikai Intézet alapján.
1999
"A Börzsöny bükköseit jól reprezentáló rezervátum átlagos (vagy annál jobb) állományokkal, különleges élőhelyekben igen gazdag. A biodiverzitás magas, a terület nagy, természetes határokkal körülvett vízgyűjtő. Korosztály- és állományszerkezete alapján – a tájidegen erdőtelepítések ellenére is – a változatosabb területek közé tartozik." ... Horváth és Bölöni (2002): Az ER-ok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben
