2024
Pilisszentiván felől mély árkok által tagolt dolomit gerincek, dombsorok emelkednek lépcsőzetesen a Nagy-Szénás irányába. A felhagyott erdőállományok nem túl öregek. A 2014-ben jégtörött, csúcstörött állományok regenerálódtak, viszont az elmúlt évek kőrispusztulása jelentős lékeket hozott létre az üdébb állományokban. A szárazabb oldalakban a virágos kőris nagyfokú előretörése tapasztalható, gyakran szorítva háttérbe öreg molyhos tölgyeket. Öreg bükkfák kiszáradása is tapasztalható sekély talajú termőhelyeken. A területen a szarvas, muflon, őz, dám, vaddisznó sűrűségét társas vadászatokkal (és karban tartott vadkerítéssel) szabályozza a Pilisi Parkerdő, amely kedvezően hat az újulati és cserjeszint állapotára. --- Horváth és mtsai (2024)
2024 FŐBB ALAPFELMÉRÉSI EREDMÉNYEK
A FAÁSZ, ÚJCS és ANÖV alapfelmérések elkészültek. Az első eredményeket egy kutatási jelentés foglalja össze. ... Horváth Ferenc és mtsai (2025): A Kis-Szénás Erdőrezervátum országosan egységes alapfelmérése 2024-ben. Kutatási jelentés, HUN-REN ÖK, Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót
| mintavételi pontok (ismétlések) száma | 117 |
| átlagos lombkorona-záródás | 75% |
| átlagos állománymagasság | 17 m |
| átlagos sűrűség (N) | 1.060 törzs/ha |
| átlagos körlapösszeg (G) | 25,3 m2/ha |
| átlagos élőfakészlet (V - SZILV) | 257 m3/ha |
| álló holtfák és csonkok sűrűsége | 174 holtfa/ha |
| álló holtfák és csonkok körlapösszege | 3,3 m2/ha |
| fekvő holtfakészlet (V) | 68,1 m3/ha |
Elegyarányok (átlagosan): virágos kőris 27%, csertölgy 16%, magas kőris 14%, molyhos tölgy 13%, kislevelű hárs 10%, bükk 6%, nagylevelű hárs 5%, kocsánytalan tölgy 5% (részletesebben lásd a kutatási jelentést).
2016
Meredek völgyekkel tagolt, változatos dolomit-felszínű terület a Budai-hegység csaknem összes növényzeti típusával. A különleges ökológiai viszonyok, a növényvilág és állatvilág, valamint az élőhelyek rendkívüli változatossága és különlegessége miatt kiemelkedő természetvédelmi értékű „szentély” - Európa Diploma terület. A vad sűrűségét a Szénások térségében viszonylag alacsony szinten tartják, időnként vadlétszám becsléseket végeznek. A magasabb térszíneken a 2014-es jégtörés jelentős bolygatást okozott, amelynek következményeit a védőzónában felszámolták, a holtfákat mindenütt összetermelték és hasznosították. A magterület északias kitettségű gyertyános-tölgyes és törmeléklejtő állományaiban a 2016-os felmérés szerint az összes fekvő holtfa 100-120 m3/ha, aminek felét a 2014 decemberi jégtörés és dőlés okozta. Ezzel szemben a (sziklagyepekkel és lejtősztyeppekkel mozaikoló) molyhos tölgyesek fekvő holtfa mennyisége sokkal alacsonyabb, mintegy 20 m3/ha, amelynek szintén fele a 2014 decemberi jégtörés következménye. Az erdőrezervátum alsóbb régióiban jégtörés már nem következett be. ... Horváth Ferenc
1999
"Meredek völgyekkel tagolt, változatos dolomit-felszínű rezervátum a Budai-hg. csaknem összes növényzeti típusával. A terület a 80-as évek óta – egy részlet kivételével – be van kerítve. A különleges ökológiai viszonyok, a növényvilág és állatvilág, valamint az élőhelyek rendkívüli változatossága és különlegessége miatt a terület kiemelt természetvédelmi értékű "szentély". ... Horváth és Bölöni (2002): Az ER-ok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben
