Horváth Ferenc (2012): Módszertani fejlesztések az erdőrezervátumok hosszú távú faállomány-szerkezeti kutatásához, Doktori (Ph.D.) értekezés, Kézirat, Sopron - Vácrátót, 122 old.

Nyomtatóbarát változatPDF version
Teljes hivatkozás: 
Horváth Ferenc (2012): Módszertani fejlesztések az erdőrezervátumok hosszú távú faállomány-szerkezeti kutatásához, Doktori (Ph.D.) értekezés, Kézirat, Sopron - Vácrátót, 122 old., Nyugat-Magyarországi Egyetem Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola. Erdei ökoszisztémák ökológiája és diverzitása program, Sopron Témavezető: Dr. Veperdi Gábor, CSc. egyetemi docens
Rövid hivatkozás: 
Horváth (2012)
Első szerző: 
Horváth Ferenc
Év: 
2012
Összefoglalás: 

Módszertani fejlesztések az erdőrezervátumok hosszú távú faállomány-szerkezeti kutatásához (Methodological developments to the long term research of stand structure of forest reserves)

KIVONAT
Milyen, és mekkora kiterjedésű egységekben működik egy természetes faállomány? Az „elemi erdődinamikai egység”-ek tartományát a lékdinamika ökológiai hatóköre jelöli ki. Éppen ilyen, 0,1-0,5 hektáros állományrészekre irányul a faállomány-dinamikai és erdőökológiai megfigyelő hálózat (ERDŐ+h+á+l+ó) mintavételezése.

A faállomány-szerkezet kettős felmérésének és értékelésének új módszere (MX2523) reprezentatív, univerzális és érzékeny, ugyanakkor alacsony költségű. Elég pontos becs-léseket szolgáltat az erdők változatosságára és finomszerkezeti típusaira nézve.

Ezzel a módszerrel felmérve a felsőtárkányi Vár-hegy erdőrezervátum 396 pontját, a sokváltozós statisztikai elemzés 17 faállomány-szerkezeti típust mutatott ki. A kiligetesedett tölgyesek, gyertyános-tölgyesek lékeiben elsősorban gyertyán, magas kőris és mezei juhar töltődik be, egyenlőre nem tölgyek. Van egy hasonlóan viselkedő elegyes molyhos tölgyes-cseres típus is. Több állományra jellemző, hogy a megnövekedett fényt egy záródó húsos somos cserjeszint hasznosítja, ugyanakkor több átmenet is látható a cseres és molyhos tölgyesek felé. Más állományokban a gyepszint került uralomra, míg több típus rendkívül elegyes. A zárt, üdébb gyertyános-tölgyes és szubmontán bükkös állományokra még a gyarapodás, növekedés jellemző. A kidolgozott „a posteriori” osztályozási módszertan alkalmas eszköznek bizonyult összetett erdőfejlődési állapotok objektív felismerésében.

ABSTRACT
What and what size could the „functional” stand units of a natural stand be? The range of „elementary forest dynamic unit” is determided by the ecological impacts of gap processes. The sampling of the stand dynamic and ecological observation network (FOREST+n+e+t) was designed to carry out right in this dimension.

The new method (MX2523) of stand survey is representative, universal, sensitive and low cost at the same time. It could provides good estimations on variabilty and appropriate types of forest stand structure.

The multivariate statistical analysis of 396 samples of Vár-hegy forest reserve revealed 17 characteristic stand structure types. In oak dominated woods and oak-hornbeam forests, the gaps are filled chiefly by hornbeam, common ash and field maple, nor oaks temporarily. There is a mixed white oak - Turkey oak type displaying similar dynamics. In several stands, the increased amount of light due to opening is utilized by a closed shrub layer of cornelian cherry, while transitions to Turkey oak and white oak stands are also apparent. Other stands, however, are dominated by dense grassy layer. The closed oak - hornbeam and submontane beech stands are in state of growth. The „a posteriory” classification according to the applied workflow is proved to be an objective tool to discover complex stand developmental phases.

erdődinamika, lékdinamika, szukcesszió
erdőökológia
erdőszerkezet
erdőszerkezet: faállomány
holtfa
módszertan: elemzés, statisztika
módszertan: felmérés, monitorozás
térkép: erdőtérkép, üzemtervi térkép
Megjegyzések: 

Címszavazva - VA, HF

Lelőhely: 
ER Archívum (2012/D-005/1)
Típus: 
kézirat
Katalógusba vette: 
Kovács Gabriella
Katalógusbavétel időpontja: 
2013-10-16