A jelentésben néhány alfejezet erdőrezervátumok felméréséről számol be:
5.7.2. Erdőrezervátumok felmérésének főbb eredményei
"2019-ben befejeződtek a lébényi Dombos-ház ER területén 2018-ban megkezdett faállomány, madárfauna és kétéltű-hüllő fauna felmérések, illetve elkezdtük a Hidegvízvölgy ER felmérését.
A Dombos-ház ER faállomány felmérése
A Dombosház Erdőrezervátum felmérésére a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából 2019 április-májusában került sor. A felvételezés során az SH4/13 jelű pályázatban kidolgozott módszertant alkalmaztuk, mely számos erdőszerkezeti változóról gyűjt, főleg ordinális skálán, adatokat, és teszi lehetővé térben explicit módon való elemzésüket.
A rezervátum helyén évszázadokig kaszált és legeltetett láprétek voltak, a jelenlegi állapotát a Hanság lecsapolása utáni évtizedekben lezajlott erdőtelepítések, illetve a természetes szukcesszió alakította ki.
A bejárás során tapasztaltak és az adatok alapján elmondható, hogy a terület mintegy egy ötödét a rezervátum középső sávjában nyíltabb, kb. 40-70%-os záródású, ritkán elhelyezkedő, hatalmas szürkenyár (Populus × canescens), törékeny és fehér fűz (Salix fragilis és S. alba) főállományú erdők alkotják, ezzel a magterület zömére is jellemzőek. Zárt erdőként égereseket, illetve tölgy-kőris-szil liget foltokat találunk, előbbiek a magterület körül északi, nyugati, és déli irányban, utóbbiak kisebb részt a magterület keleti részén, illetve a védőzóna keleti oldalán foglalnak helyet. Az erdők közül élőhelytípusként legértékesebbek a pufferzóna tőzegpáfrányos (Thelypteris palustris) égeresei, illetve ugyancsak a főleg a védőzóna gyűrűjében megtalálható keményfaligetek, melyek gazdag geofiton aszpektusukkal (Anemone ranunculoides – bogláros szellőrózsa, Galium odoratum – szagos müge) az erdő korábbi jelenlétét is valószínűsítik.
A nyíltabb erdőfoltok szukcessziója folyamatos, ám vontatottnak tűnik, az idős fák alatt kialakult cserjeszoknyának kulcsszerepe van, sok esetben találtam alatta, illetve a szegélyében kocsányos tölgy magoncokat. Belső faállomány-dinamika figyelhető meg az égeresekben, ahol a magoncok a kidőlt egyedek korhadó törzsein telepszenek meg, és nőnek fel a lékekben.
A fafajszám meglehetősen alacsony, a fajgazdagabb állományok a keleti részeken találhatóak (a keményfaligetek). A mikrohabitatokban leggazdagabb állományok a lassan felritkuló füzesek, illetve a keleti részek hatalmas kocsányos tölgyek uralta keményliget-foltjai. Elemzéseim alapján a mikrohabitatszám a legerősebb statisztikai összefüggést a nagyméretű fák elegyarányával és a holtfamennyiséggel mutatja.
Az inváziós fajok általi fertőzöttség örvendetesen, de csak egyelőre alacsony szintű, foltokban viszont már most aggasztó. Elsősorban zöld juhar (Acer negundo), kisebb részt amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) van jelen. Ki kell emelni a megtelepedés, kolonizáció szempontjából a csatornák mentét, ahol főleg az amerikai kőris nagyobb méretű, majdnem homogén csoportjaival is találkoztam. Érdemes megemlíteni az ezüstjuhart (Acer saccharinum), melynek egy csoportját a hosszú-rét déli sarka mellett találtam. Mindhárom fafaj érintett vadrágással, ez késlelteti az előretörésüket. Az összes, 0,5m felett levő inváziós fásszárú egyedek száma 2000-3000 tő közé tehető, ez a kezelhető mennyiség mindenképp a terület megtisztítására kell, hogy sarkallja az Igazgatóságot.
Mindenképpen aggasztó a védőzóna területén tapasztalható intenzív erdőgazdálkodás, mely a vágásterületek csökkentésével (0,4-0,5 ha) próbál távolodni a vágásos üzemmód bevett módszereitől, azonban az a tény, hogy hagyásfaként a jelenlevő nagyméretű tölgyek közül nem, vagy alig hagynak fenn a területen, illetve előnyben részesítik a szürke nyarakat erre a „célra”, összességében nem teszi elfogadhatóvá. A közelítőnyomok sok esetben igen mélyek, a taposási kár évekig megmutatkozik az aljnövényzet összetételében, mintázatában.
A rezervátum további vizsgálatokra érdemes, elsősorban a tölgy szukcesszió kapcsán, ehhez a finom léptékű (transzektes) vizsgálatok elengedhetetlenek."
Továbbá:
" A Dombos-ház ER kétéltű és hüllő faunájának felmérése
...
A Dombos-ház ER madárfaunájának felmérése
...
A Hidegvíz-völgy ER madárfaunájának felmérése
...
A Hidegvízvölgy ER lepkefaunájának felmérése
..."
A faállomány-szerkezet felmérésére vonatkozó módszertan nem kompatibilis az erdőrezervátumokra kidolgozott FAÁSZ módszertannal. Ugyanakkor a felmérő (Horváth Soma) értékes információkkal és leírásokkal szolgál a terület állapotáról.
A fauná-felmérések alapvető és hiánypótló adatokkal szolgálnak a vizsgált területekre nézve.