Jensen, AM, F Götmark, M Löf (2012) Shrubs protect oak seedlings against ungulate browsing in temperate broadleaved forests of conservation interest: A field experiment. Forest Ecology and Management, 266 (2012): 187–193

Összefoglalás

Svéd kutatók egy tölgyfaj magoncainak növekedését figyelték cserjefajok védelmében, mely során arra kérdésre keresték a választ, utóbbiak mennyire segítik elő/befolyásolják/hátráltatják a tölgyek növekedését. A kutatás Dél-Svédországban folyt, 10 különböző erdőben, nagyjából 3 éven keresztül. Ennek során tölgymagoncokat ültettek 4 különböző helyszínre az egyes erdőkön belül, e helyszínek közül kettőben volt természetes újulati cserjeszint, kettőben viszont egyáltalán nem. A kutatás alatt vadkizárás is történt: az egyes erdőkön belül a 4-4 helyszín közül mindenhol kettőt kerítettek be, egy cserjéset és egy cserje nélkülit, a többi helyszínt viszont nem zárták el. Mint kiderült a kísérletből, a legjobb védelmet a vad ellen a kerítés jelentette. Azonban, a cserjék védelmében fejlődő tölgymagoncoknál tapasztalt rágási frekvencia 20%-kal kisebb volt azokhoz a magoncokhoz képest, melyek nem cserjék takarásában nőttek. Amikor rágás következett be, annak intenzitása a takarásban lévő magoncoknál sokkal kisebb volt. Az elvégzett regressziós analízisek kimutatták, hogy a rágási frekvencia a magasabb cserjésekben növő magoncokon nagyobb volt, míg a korábban már megrágott magoncokon csökkent. Ezen kívül a rágás intenzitása akkor is csökkent, amikor a magonc magas és sűrű cserjésben nőtt. A rágás frekvenciája és intenzitása megnőtt, mikor egy magonc túlnőtt az őt védelmező cserjék lombszintjén. Az olyan helyszínek, ahol nagy számban fordultak elő a szúrósabb Rubus fajok a cserjékkel együtt, ezek jelenléte nem befolyásolta a rágási frekvenciát és az intenzitást sem. Ugyanakkor, két és fél évvel a kiültetések után azok a magoncok mortalitása megnőtt, melyek a cserjék védelmében nőttek. Habár a cserjék korlátozták a magoncok növekedését, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a cserjék ennek ellenére megkönnyítették a tölgyek regenerációját a takarásuk által. Így a cserjéseket esetlegesen fel lehetne használni a rágási károk csökkentése érdekében, ha azt szeretnénk elérni hosszú távon, hogy a tölgyek felújulása pozitív eredményeket hozzon.

Lelőhely
ER Archívum (2012/P-006/1)