Ódor P., Bölöni J. és Standovár T. (2008): Az aljnövényzet vizsgálatának módszertani kidolgozása az erdőrezervátumokban folyó hosszú távú vizsgálatsorozat keretében

Összefoglalás

Jelen tanulmány célja, hogy kidolgozza a HTV keretében, az ERDŐ+h+á+l+ó-hoz kötődő aljnövényzeti mintavétel módszerét (ANÖV). E cél megvalósítása érdekében egy módszertani vizsgálat készült, többféle erdőállományban kipróbálva eltérő típusú és intenzitású felvételezési módszereket. Jelen tanulmány (lásd csatolt PDF) tartalmazza a módszertani vizsgálat eredményeit, valamint javaslatot tesz a HTV keretében zajló növényzeti mintavétel módszerére, kidolgozva annak technikai részleteit is.

A csatolt tanulmányon kívül letölthető még:
- az ANÖV adatlap 2.3-as, kétoldalas változata (157 Kb DOC)
- a magyarázatokkal is ellátott ANÖV 2.3 adatlap (172 Kb DOC)

Megjegyzések

BEVEZETÉS [rövidítve] - ... A hazai erdőrezervátumokat kutatási stratégia szempontjából kategóriákba sorolták, valamint meghatározták e kutatási stratégiák céljait (Standovár 2002). A 63 rezervátum közül 11 tartozik a célorientált kutatás (CK), 18 a hosszú távú vizsgálatsorozat (HTV), 29 az eseménykövetés és 5 a megőrzés kategóriába (Horváth és Borhidi 2002). A CK és HTV kategóriákba eső rezervátumok esetében a program célul tűzte ki, hogy a távérzékeléssel és rendszeres bejárásokkal nyerhető információk mellett kvantitatív feldolgozásra alkalmas mintavételt hajt végre a rezervátumokban, melyeket kb. 10 éves visszatérési idővel megismétel. A program keretében zajló mintavétel a termőhelyre, a faállományra, és az aljnövényzetre vonatkozik. Mindhárom mintavételre érvényes, hogy a rezervátumokban fizikailag is kijelölt 50 m x 50 m-es rácsháló (erdőháló) hálópontjaihoz kapcsolódnak. ... Jelen tanulmány célja, hogy kidolgozza a HTV keretében, az erdőhálóhoz kötődő aljnövényzeti mintavétel módszerét. E cél megvalósítása érdekében egy módszertani vizsgálatot hajtottunk végre, amely során több erdőtípusban kipróbáltunk eltérő típusú és intenzitású felvételezési módszereket. Jelen tanulmány tartalmazza a módszertani vizsgálat eredményeit, valamint ez alapján javaslatot tesz a HTV keretében zajló növényzeti mintavétel módszerére, kidolgozva annak technikai részleteit is.

A HTV KERETÉBEN ZAJLÓ NÖVÉNYZETI MINTAVÉTEL CÉLJA - A mintavétel objektuma az aljnövényzet, amely alatt a lágyszárú növényeket, valamint a 0.5 m-nél alacsonyabb fásszárúakat (cserjék és újulat egyaránt) értjük. A mintavétel céljai az alábbiak:
- Egyszeri mintavétel alapján általánosan jellemezni lehessen a rezervátum aljnövényzetének fajkészletét, diverzitását. A rezervátumon belül csoportosítani lehessen az aljnövényzetet, valamint a csoportokat (típusokat) térben allokáljuk. Egy időpontra vonatkozó adatok alapján feltárhassuk a termőhely és a faállomány összefüggéseit az aljnövényzettel. Egy adott rezervátum aljnövényzete összehasonlíthatóvá váljon más erdőállományokkal (más rezervátumokkal illetve kezelt erdőkkel).
- Többszöri mintavételek (időbeli ismétlések) alapján jellemezzük a rezervátumok aljnövényzetének dinamikai intenzitását. Feltárjuk a faállományban és a termőhelyben észlelt változások, valamint az aljnövényzet megváltozásának összefüggéseit. Összevessünk különböző állományokat (akár rezervátumon belül, akár több rezervátumot és kezelt állományokat is beleértve) abból a szempontból, hogy a faállományban (termőhelyben) leírt változásokra mennyire érzékenyen reagál az aljnövényzet. Dinamikai (ill. funkcionális) szempontból jellemezzük a rezervátumok aljnövényzetének különböző fajait, ill. fajcsoportjait.
...
A PDF formátumú jelentést csatoltuk - szabadon letölthető (170 Kb).
A csatolt tanulmányon kívül letölthető még:
- az ANÖV adatlap 2.3-as, kétoldalas változata (157 Kb DOC)
- a magyarázatokkal is ellátott ANÖV 2.3 adatlap (172 Kb DOC)

módszertan, botanika, HTV, ERDŐháló

Lelőhely
ER Archívum (2008/D-009/1, 2008/D-009/2)