Primary European beech (Fagus sylvatica) forests represent fundamental sources of information regarding natural stand dynamic processes, disturbance regime, as well as abiotic and biotic stressors that shape the structure, functioning and biodiversity of conspecific forest ecosystems across the continent. This study investigated stand structural dynamics in the last virgin forest remnant in Hungary, based on inventory data from 112 permanent sampling plots with an interval range of 14–18 years encompassing storm-induced canopy disturbances after decades predominated by fine-scale gap dynamics. Repeated inventory revealed a remarkable increase of lying deadwood volume from 68.5 to 109.6 m3 /ha on a stand scale, while living basal area decreased moderately (from 35.7 to 32.6 m2 /ha), along with a more pronounced drop of stem density (from 309.5 to 255.5 individuals/ha). We found significant spatial autocorrelation of lying deadwood accumulation (I = 0.195, p < 0.001, k = 4), while regressive structural trajectories predominated in developmental phases with the highest regeneration potential. Although a rotated-sigmoid shape of DBH distribution was maintained, the relative abundance of small to intermediate size strata decreased prominently due to elevated mortality and insufficient regeneration. Our findings suggest prolonged stem density decline and delayed recruitment response to canopy breakdown processes, associated with chronically elevated browsing pressure, disturbance history and environmental factors.
-----
[HU] A bükkös őserdők alapvető információforrásként szolgálnak az állománydinamikai folyamatokról, a zavarási rendszerekről, valamint azokról az abiotikus és biotikus stresszhatásokról, amelyek meghatározzák a bükk által alkotott természetes állományok szerkezetét, működését és biodiverzitását Európában. Jelen tanulmány az erdődinamikát vizsgálta Magyarország utolsó őserdőmaradványában, 112 állandó mintavételi terület 14–18 éve felvett és 2025-ben újra felmért adatainak összehasonlító értékelésére alapozva. A vizsgálat időszak magában foglalta a viharok okozta lombkorona-zavarásokat is, egy olyan időszakot követően, amelyet évtizedeken át a kis léptékű lékdinamika jellemzett. Az ismételt felvételezések az állomány szintjén a fekvő holtfa mennyiségének jelentős növekedését mutatták (68,5 m³/ha-ról 109,6 m³/ha-ra), miközben az élő fák körlap összege mérsékelten csökkent (35,7 m²/ha-ról 32,6 m³/ha-ra), a törzssűrűség pedig ennél kifejezettebben mérséklődött (309,5 egyed/ha-ról 255,5 egyed/ha-ra). A fekvő holtfa felhalmozódása esetében szignifikáns térbeli autokorrelációt mutattunk ki (I = 0,195, p < 0,001, k = 4), ugyanakkor a legnagyobb felújulási potenciállal rendelkező fejlődési fázisokban a szerkezeti regresszió folyamatai domináltak. Bár az átmérőeloszlás megőrizte „elfordított szigmoid” (rotated-sigmoid) alakját, a kis és közepes méretosztályok relatív gyakorisága jelentősen csökkent a megnövekedett mortalitás és az elégtelen újulatképződés következtében. Eredményeink arra utalnak, hogy a törzssűrűség tartósan csökken, az újulat megjelenése pedig késik a lombkorona felnyílását követően. E jelenségek hátterében elsősorban a tartósan magas vadnyomás és korábbi zavarások hatásai állnak.
This article is a milestone from the perspective of the Hungarian Forest Reserve Programme, as it is the first study published in a major international (D1) journal based on a comparative analysis of long-term (resurvey) sampling data on forest stand structure from Hungary's forest reserves. In Hungary, standardized baseline surveys began in 2005 - relatively late compared to European research. We started the re-surveys in 2021, which are essential for the scientific understanding of the changes and processes taking place in natural forests. And the impact of environmental changes observed over recent decades has been dramatic - studying and assessing them is our profession!
-----
[HU] Ez a cikk mérföldkő az Erdőrezervátum Program szemponjából, mert az első, komoly nemzetközi (D1-es) lapban megjelent munka, amely a faállomány-szerkezet hosszú távú mintavételi adatainak összehasonlító elemzésére épül a hazai erdőrezervátumok köréből. Magyarországon az egységes alapfelmérések 2005-ben kezdődtek el - az európai kutatásokhoz viszonyítva meglehetősen későn. Az újrafelméréseket 2021-ben kezdtük el, amelyek nélkülözhetetlenek a természetes erdőkben lejátszódó változások, folyamatok tudományos megismeréséhez. Márpedig az utóbbi évtizedekben tapasztalt környezeti változások hatása drámai mértékű - tanulmányozásuk és értékelésük a hivatásunk!