Borhidi Attila (1993): A Magyar Flóra szociális magatartás tipusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai; Pécs

Összefoglalás

Dr Tardy János ajánlása:

A Tisztelt Olvasó a Magyar Flóra növényeinek egy olyan katalógusát tartja kezében, amely a fajoknak egy általános társulástani viselkedési típus-beosztását és az ehhez kapcsolódó természetességi értékét tartalmazza. Borhidi Attila professzor munkájának ez a része alkalmas arra, hogy bármely terület vagy vegetációs egység természetességi állapotát, akár egyedszámra, akár fajszámra, akár borítási értékekre vonatkozóan számszerű formában, objektív összehasonlításra alkalmasan ki lehessen fejezni. Íly módon különböző objektumok területileg összevethetők, illetve ugyanazon objektum állapotváltozásai időben regisztrálhatók. Aligha kétséges: egyetlen tudomány, vagy tudományág által alkalmazott pontozásos, súlyozásos módszer sem mentesíthető bizonyos fokú szubjektivitás "vádja" alól. A zömmel nem számszerűsíthető mutatókkal operáló természetvédelem azonban továbbra sem nélkülözheti ezeket a módszereket, mesterséges számrendszereket, sőt, a trendek megbízható megfogalmazásának és a reális összevethetőség, európai csatlakozásunk igénye mind erőteljesebben sürgeti egységes szemlélet, egységes metodika bevezetését és alkalmazását. Borhidi Attila kimunkálta 2500, hazánkban vadon vagy kivadultan fellelhető növényfaj relatív ökológiai indikátor mutatószámát, hét különböző ökológiai tényező vonatkozásában. Ez a mutatószám rendszer azonos felépítésű a Közép- és Nyugat-Európában 1974 óta használatoss Ellenberg-féle ökológiai mutatókkal, amelyeknek a közelmúltban jelent meg új, bővített kiadása. Ellenberg rendszerének ez a magyar flórára való kiterjesztése és alkalmazása. Ez a mutatószám-rendszer alkalmas a növényzeti típusok, nöénytársulások, területek többoldalú, összehasonlító ökológiai elemzésére. Mindkét számrendszer azt hivatott elősegíteni, hogy a természetvédelem számára egységes metodikát adjon a terület és állományfelvételek tér- és időbeli értékelésére.

Lelőhely
ER Archívum (1993/P-013)