"A Csákberényi Erdei Vasút 1934 és 1937 között működött 10 km hosszúságú, 760 mm nyomtávolságú, gőzvontatású erdei vasútvonal volt, amellyel a Vértes-hegység Csákberény községtől északra fekvő erdőségeiből kitermelt faanyagot szállították." ...
"Gróf Merán Fülöp az adósságai kifizetése érdekében engedélyt kért a Vértes hegység déli területein fekvő erdőbirtokai egy részének kitermelésére. A kérdéses erdőrészekből 150 000 űrméter bükk- és kőrisfát lábon értékesített egy Kőnig nevű zsidó fakereskedő részére, ..."
"A mozdony feltolta az üres vagonokat az erdei vasút kívánt pontjába, majd visszatért a gánti vonalra. Ezt követően a lovakkal a kitermelés helyétől a vasúthoz közelített rönköket a klasszikus módszerekkel felgurították a vagonokra. A megrakott kocsikat gravitációs úton fékezve engedték le a bauxit vasúti elágazásig, ahol a Gántról érkező bauxit vonat végére kapcsolták és a bodajki fűrészüzemig vontatták."
A Juhdöglő-völgyi erdőrezervátum
"A Csonka-bükkben, a vasút felső végpontjától hozzávetőlegesen másfél kilométerre délre helyezkedik el az úgynevezett Juhdöglő-völgy. A völgyben található faállományt a meredek hegyoldalak miatt nem tudták kitermelni. Az 1970-es években ismét kísérletet tettek az akkor már mintegy 240 éves fák kivágására, amit a terület fokozottan védett erdőrezervátummá nyilvánításával sikerült megakadályozni 1976-ban. A ma már 280 évesre becsült erdőben rendkívül ritka és különleges ökoszisztéma alakult ki gazdag állatvilággal.
A Juhdöglő-völgy bejáratánál az erdészet tájékoztató táblát helyezett el. ..."
Források:
Právetz Antal nyugalmazott csákberényi erdész adatközlése, aki 51 éven keresztül szolgált a Vértes hegység Csókakő és Szárliget közötti erdőségeiben. Édesapja, id. Právetz Antal szintén erdész Kőnig fakereskedő közvetlen alkalmazásában állt, ahol a kisvasút építésének és a fakitermelés irányítását végezte.
A Juhdöglő-völgy alsó, Horog-völgy felőli bejáratánál elhelyezett, Právetz Antal által készíttetett tájékoztató tábla.
...