Dolgozatomban a fákhoz kapcsolódó mikroélőhelyeket és a harkályfélék jelenlétét meghatározó erdőszerkezeti jellemzőket vizsgáltam vágásos és örökerdő üzemmódban kezelt mintaterületeken. A két mintaterület közötti különbségeket Welch-féle kétmintás t-próbák alkalmazásával ellenőriztük. Faegyedek szintjén is vizsgáltuk a harkály táplálkozásnyomokat és a mikroélőhelyeket, amelyekhez lineáris regressziót, függetlenség vizsgálatot és logit regressziót alkalmaztunk. A harkályközösség fajösszetételének feltárását többváltozós ordinációs módszerekkel végeztük el. A két gazdálkodási módból adódó különbségek nem mutatkoztak meg a vizsgált változók esetében. A mikroélőhelyek esetében a fafaj és a mellmagassági átmérő nagyban befolyásolja a mikroélőhelyek jelenlétét és gyakoriságát. A leggyakoribb kategóriák a sérülések és sebek, a deformáció és növekedési formák, az odúk és a koronában található holtfa voltak. A harkályfélék vizsgálatában a hamvas küllő és közép fakopáncs szempontjából meghatározónak minősült a fák mikroélőhelyekben való gazdagsága, míg a fekete harkály és kis fakopáncs szempontjából a záródáshiány. A táplálkozásnyomok jelenlétével kapcsolatban meghatározónak bizonyult a mellmagassági átmérő, fafaj és a mikroélőhelyek is.
A csatolt dokumentum - ER Partnereknek letölthető