A 3 hektáros tarvágást 2024 novemberben hajtotta végre a Nyírerdő Zrt. - mintegy 227 m3 KST és MAK rönköt kínálva eladásra ...
Pedig már nyolcvan éve azzal érvelt Soó Rezső, a Debreceni Tudományegyetem professzora: „Az egész Nyírségben nincs több ilyen eredeti ősállapotban megmaradt állomány …”. A Fényi-erdő az Alföld és Magyarország páratlanul értékes maradványerdeje. A Kárpát-medencei keményfás ligeterdő rezervátumok között az egyik legrégebb óta zavartalan fejlődésű, közvetlen emberi beavatkozásoktól mentes, kiemelkedő természetvédelmi értékekkel rendelkező állomány. Az erdő legjellegzetesebb részleteit már az 1930-as években természeti emléknek nyilvánította gróf Károlyi József, majd 1953-ban országosan is védett természetvédelmi területté minősítették. Mindezen szempontok alapján a Fényi-erdő tervezett erdőrezervátum a FAO szakértői által elfogadott „old-growth forest” – ősi állapotú természetes erdő kategóriába sorolható (Horváth és mtsai 2018).
A Fényi-erdő erdőrezervátummá jelölése már az 1990-es években megtörtént, azonban kihirdetése mindezidáig elmaradt (ez a mulasztás természetesen felveti a kérdést: a természetvédelem miért nem tudta eddig elérni a Fényi-erdő ER kihirdetését?). A tarvágásról elsőként dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország erdő programvezetője számolt be,
Hamarosan a NYÍRERDŐ is reagált egy szakmai állásfoglalásban, pontokba szedve érveit.
Ezek egy része, adminisztratív szempontból igaz:
... a) nem erdőrezervátum - még nem;
... b) nem védett - még nem;
... c) vágásos üzemmód besorolású - még sajnos az;
... d) megkapták a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal, mint szakhatóság engedélyét - amelyet nem szabadott volna megadniuk.
Nagy baj, hogy a tervezett védőzóna ezen részének természetvédelmi státusza még mindig rendezetlen, ami formálisan lehetővé tesz szentély területen egy legális tarvágást. De ne felejtsük Soó Rezső professzor szavait az ősállapotban megmaradt állományról és természetvédelmi értékeiről . . . ezt tette tönkre és árusította ki 3 hektáron a gazdálkodó.
De ne halgassuk el saját felelősségünket ebben a történetben ... nem tettünk meg mindent a Fényi-erdő értékeinek és problémáinak társadalmi tudatosításában, hogy további tarvágások ne történhessenek meg!
A nagy természetességű kocsányos tölgyesek ökológiai helyzete és felújításának problémái súlyosak. A régi megoldások egy természetvédelmi szentélyben ma már nem vállalhatók. Új megközelítésű erdőgazdálkodást; természetvédelmi célú erdőkezelést igényelnek - hosszú távú kísérletekre, türelemre és megalapozott kutatásokra volna szükség.
A Dráva-síkon és a Beregben találkozhattunk már kísérletekkel és különböző - sikeres, kevésbé sikeres és kudarcos megoldásokkal. Ezek történetének, következményeinek, hatásainak hosszú távú követése és rendszeres értékelése égetően szükséges volna. Reméljük a NYÍRERDŐ sem adja fel az új módszerek keresését és a természetvédelemmel való együttműködés folytatását.
További megjegyzések:
A Mátra Múzeum aktuális blogbejegyzése: Erdőlakók ég és föld között - fekete lyukak a fényben, tarvágások a Fényi-erdőben beszámol a Bátorliget / Fényi-erdő kiemelkedő zoológiai jelentőségéről és kutatási eredményeiről (Székessy 1953, Mahunka 1991), majd a szerző: Kovács Tibor bogárfaunisztikai aktuális kutatásairól. Ebben az erdőtömbben ez a tarvágás már a harmadik az utóbbi évek során. A xylofág bogarak szempontjából pusztító fekete lyukak, a visszanépesítés nagyon távoli, halvány esélyével.
A WWF is válaszolt a NYÍRERDŐ állásfoglalás minden pontjára ... a válasz alapos és tárgyilagos:
https://wwf.hu/valasz-nyirerdo-zrt-fenyi-erdo-tarvagas-allasfoglalas/