Misik T. és Kárász I. (2009): A síkfőkúti erdő cserjeszintjének struktúra változásai 2002 és 2007 között - egyedszám és méret. Természetvédelmi Közlemények 15: 358-368. Magyar Biológiai Társaság, Budapest

Printer-friendly versionPDF version
Reference: 
Misik T. és Kárász I. (2009): A síkfőkúti erdő cserjeszintjének struktúra változásai 2002 és 2007 között - egyedszám és méret. Természetvédelmi Közlemények 15: 358-368. Magyar Biológiai Társaság, Budapest
Short reference: 
Misik és Kárász (2009)
First author: 
Misik Tamás
Abstract: 

A síkfőkúti erdő cserjeszintjének struktúra változásai 2002 és 2007 között - egyedszám és méret
Misik Tamás és Kárász Imre
(Az V. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia kötete, Nyíregyháza, 2008. november 6-9.)

Összefoglaló: A síkfőkúti cseres-tölgyes erdő (Quercetum petraeae-cerris) fiziognómiai struktúráját, illetve annak változásait már 35 éve vizsgálják a kutatók. Ötévenként meghatározták a 24 hektáros kutatási területen az erdő cserjeszintjére vonatkozó legfontosabb paramétereket. Az 1979-80-ban kezdődött erőteljes tölgypusztulást követően a meso- és thermofil cserjék jelentősen megerősödtek. A tölgyek helyén kialakult lékeket legsikeresebben a mezei juhar (Acer campestre) és a húsos som (Cornus mas) foglalta el, egyedszámban és különösen méretükben megerősödve. Az alacsony cserjeszintben egyedszám és méret tekintetében egyértelmű tendenciájú változásokat nem tapasztaltunk. A két legutóbbi felmérés alkalmával, 2002- és 2007-ben 16 illetve 17 cserjefajt azonosítottunk, amelyek összes egyedszáma hektáronként 23874 és 44018 db volt. Az összes cserje több mint felét mindkét felméréskor a bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus) adata. A magas cserjék között az E. verrucosus mellett domináns még az A. campestre. A tölgypusztulást követően tapasztalt magas cserjék méretnövekedése tovább folytatódott, nőtt az átlagos magasságuk és törzsátmérőjük, miközben a magas cserjék aránya csökkent (sok egyed elszáradt a megnőtt magas cserjék okozta erőteljesebb lombzáródás miatt), miközben a cserje egyedszám megkétszereződött 5 év alatt.
A jelen munka, és egyben a fent összegzett eredmények mind azt mutatják, hogy a cseres-tölgyes erdőben az erőteljes tölgypusztulást követően egy stabilizációs folyamat indult el, mely jelenleg is tart, és amely jól ki is mutatható. Az erdő lényegében pótolta az eltűnt tölgyfákat más cserjefajok, elsősorban a mezei- és tatárjuhar fa méretűvé megnőtt egyedeivel, ezzel stabilizálva az erdei ökoszisztémát.

forest dynamic, gap dynamic, succession
forest structure: shrub layer
ecosystem: disturbance, pollution
ecosystem: decay, rot, decomposition
Notes: 

A síkfőkúti erdő cserjeszintjének struktúra változásai 2002 és 2007 között - egyedszám és méret
Misik Tamás és Kárász Imre
(Az V. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia kötete, Nyíregyháza, 2008. november 6-9.)

Tartalom:
Bevezetés és célkitűzés
A vizsgálati terület jellemzése
Módszerek
Eredmények
Egyedszám
A cserjék habitusa, méretei
Értékelés
Irodalomjegyzék
The structure changes of shrub layer in the Síkfőkút forest between 2002 and 2007. Number of individuals and sizes. (angol nyelvű összefoglaló)

cseres-tölgyes erdő, hosszú-távú kutatás, tölgypusztulás, cserjeszint, lékek, juharok

Címszavazva - VA

Publisher: 
Magyar Biológiai Társaság, Budapest
Journal: 
Természetvédelmi Közlemények
Location: 
ER Archívum (2009/P-010/1, 2009/P-010/2)
Type: 
scientific paper, conference (full) paper