Csányi Sándor, Márton Mihály, Bőti Szilvia és Schally Gergely (2025): Vadgazdálkodási Adattár - 2024/2025. vadászati év [Hungarian Game Management Database, 2024/2025 hunting year]. MATE VTI, Országos Vadgazdálkodási Adattár, Gödöllő, 70 pp. + VTE tábl.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény rendelte el az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) létrehozását és működtetését. Az OVA egyik feladata, hogy a vadgazdálkodási jelentések alapján évente statisztikai összefoglalót készít a vadállomány és a vadgazdálkodás helyzetéről. Ez a kiadvány a 2024/2025. vadászati évre vonatkozó legfontosabb adatokat táblázatokban foglalja össze, amelyek a vadászatra jogosultak által szolgáltatott állománybecslési és vadgazdálkodási adatokon alapulnak. A 2024/2025. évi vadgazdálkodási adatbázis 1446 vadgazdálkodási egység, a 2025. évi vadállománybecslési adatbázis 1451 vadgazdálkodási egység adatait tartalmazza.

"... fontosnak tartjuk a következők kiemelését:

1. A 2024/2025. vadászati évben a gímszarvas terítéke valamelyest csökkent (–3,57%), míg a dámszarvas terítéke tovább növekedett (+4,94%). A gímszarvas 2025. évi jelentett létszáma csökkent (–6,02%) az előző évhez képest, míg a dámszarvas létszáma nem változott jelentősen. A dámszarvas állomány a magas hasznosítás ellenére is tovább növekszik. A gímszarvas esetében az elmúlt három vadászati évben a 80 000 példányt meghaladó teríték sem okozta az állomány jelentős csökkenését. A megemelt lelövések következetes fenntartása és növelése szükséges a gím- és a dámszarvas létszáma és a velük összefüggő konfliktusok mérsékléséhez.
2. 2. A 2020. évet követően, lassú fogyásnak indult a jelentett őzlétszám (≈10%), és ennek mintegy kétszeresével (≈20%) csökkent az őzek hasznosítása. Az adatokból kimutatható, hogy arányait tekintve bakok száma jóval kevésbé csökkent, mint a sutáké és a gidáké (átlagban 2-3X eltérés). A kilövéseket nézve a bakok száma alig, míg a sutáké nagyban (átlag 3-4X) – néhány vármegyében a tízszeres különbséget meghaladóan – csökkent. Ezeket a hasznosítási változásokat a vadgazdálkodók által szolgáltatott adatok (szaporulat, elhullás, ivari összetétel) nem támasztják alá. Nem ismertek továbbá olyan állategészségügyi adatok sem, amik az őzeknek a szokottnál jóval nagyobb országos elhullását mutatnák, és/vagy ivar és kor szerint eltérő morbiditását és mortalitását felvethetnék. Valójában az országossá szélesedett suta- és gidavédelem alapját 3-4 alföldi és 2 dunántúli vármegyében lehet kisebb-nagyobb mértékben a vadgazdálkodók által a statisztikában jelentett adatok alapján igazolni. A fentiek rámutatnak arra, hogy az évtizedek óta visszatérően emlegetett jelenségeket (pl. tömeges elhullás, betegségek terjedése) a megfelelő adatok hiányában nem lehet igazolni, a gazdálkodás tények és diagnózisok helyett szokásokon és feltételezéseken alapul. 
3. Megjelenése óta az afrikai sertéspestis (ASP) kihatott a vaddisznó kilövések számára, a 2024/2025. vadászati évben ez tovább csökkent 118 ezer példányra. A 2010–2018 közötti években a jelentett létszám 100–110 ezer pld között alakult. Ez a mennyiség a megemelt lelövések és a betegség együttes hatására 2019 óta folyamatos csökkenéssel kevesebb, mint a felére csökkent (43 193 példány). Feltéve, hogy az adatok a valós viszonyokat tükrözik, ez rámutat arra, hogy elérhető a vaddisznó állománynak a 0,5 db/km2 szintre vagy az alá való csökkentése (Nemzeti akcióterv a vaddisznó állomány szabályozásáról, összefüggésben az afrikai sertéspestis megelőzésével, ellenőrzésével és leküzdésével). Ugyanakkor óvatosnak kell lenni ezekkel a számokkal, mert a több éve 200% feletti (egyes vármegyékben a 300%-ot folyamatosan meghaladó) hasznosítási arányoknak sokkal nagyobb csökkenést kellett volna okoznia. Az ASP kezelése érdekében minden szinten az állománycsökkentési tervek következetes végrehajtása kivitelezhető cél. Ehhez hozzátartozik az eredmények biológiai megalapozottságának rendszeres értékelése. Elkerülhetetlen a vaddisznó létszámának radikális csökkentése, az alföldi, mezőgazdasági területeken élő állományok lehetőleg teljes felszámolása.
4. A trófeabírálati eredmények alapján a gím- és dámszarvas agancsok átlagos minősége 2010 óta nem romlott, hibahatáron belüli minimális ingadozást mutat. Az őznél a korábbi évtizedekhez hasonlóan, az elmúlt években az érmes arány hullámzóan alakult. Az érmes mufloncsigák aránya elérte az 50%-ot. ...
5. Az apróvadfajok létszámának és hasznosításának helyzete az utóbbi évtizedben nem javult számottevően. Ez alól bizonyos mértékig kivétel a mezei nyúl, aminek hasznosítása és jelentett létszáma is 2017-2018-ban érte el a mélypontot. ...