Az Erdőökológiai kutatócsoport egy régóta tervbe vett ismerkedő bejárást tartott a Zaránd-hg., Runcu Grosi erdőrezervátumban 2025 április végén, a terület kutatói: Catalin és Any Mary Petritan vezetésével.
A rezervátum alapvetően bükkös, gyertyános tölgyes, de a kitettségtől függően kocsánytalan tölgyóriások által uralt részei is vannak, pontosabban: B; B-KTT és KTT-B-ös. Jelentős területeken a két faj együtt fordul elő. Inkább a tölgy visszaszorulása tapasztalható, a bükk betöltődésével, de van, ahol a tölgy sűrűn újul. Medve nincs, fasrkas előfordul, vadnyomás elenyésző - mondhatni normális. Nem őserdő, de nagyon régóta nem vágták (kezelték) - igazi old-growth forest. Története nincsen feltárva. A legnagyobb fák 90-100 cm átmérőjűek, A Petritan házaspár és munkatársai számos cikkben írták le az erdő szerkezetét és felújulását. Ennek ellenére több kérdésünk (és elméletünk) is felmerült, amelyekre nem tudjuk a választ.
A) Hogy válhatott valamikor dominánssá a KTT egyes részeken (a K-i gerinc mentén), amelyek ma inkább bükkös termőhelynek látszanak?
Fefe szerint ezek korábban (a középkorban) erősen legeltetett, makkoltatott (csinált?) tölgyesek voltak, amelyek (mintegy 80-100 éve) a legeltetés felhagyása után, főként bükkel újulnak fel, töltődnek be. Jellemző állománykép (ahol jártunk), hogy a tölgyek vastagsága 90 cm körül alakul, sok nagy fa már kidőlt; közöttük vékonyabb, fiatalabb bükkök betöltődése látható. Azonban az is lehetséges, hogy a KTT dominancia idején a termőhely még nyíltabb, szárazabb, inkább tölgyes jellegű volt, nem valószínű hogy ide ültették/telepítették volna a tölgyeket ... vagy valamilyen nagyterületű bolygatás utáni tölgyfelújulás alapozta meg a 200+-os tölgyek dominanciáját. Esetleg lehetett korábban olyan gyertyános-tölgyes állomány, amelyből a gyertyánt, bükköt a középkorban kihasználták? Nincsenek a területen feltárú utak, vagy régi földutak (kivéve a Caucescu-féle felhagyott feltáróutat - ki akarta vágatni a tölgyeket, de ezt az erdészek elszabotálták).
B) Milyen lehetett, milyen lehet itt a tölgy hosszútávú dinamikája?
Kevés részen láttunk több méteres tölgy újulatot (fiatalost), de azért vannak ilyen állományrészek is! Érdemes volna jobban megismerni a területet.
Az a vélemény alakult ki, hogy a mi, üdébb tölgyeseink dinamikája szempontjából az itt látott erdőkép nem igazán releváns ... szerintem ehhez nem láttunk eleget, ill. nem ismerjük az erdőtörténetet - ami alapján jobban értenénk az előzményeket. Kisebb részterületeken eltérő folyamatok zajlanak, amelyeket az eddigi publikációk kevésbé mutatnak be. Érdemes volna még részletesebben, kisebb léptékben is megismerkedni az itteni természetes átalakulásokkal
T O V Á B B I T E M A T I K U S K É P S O R O Z A T O K :
Runcu Grosi bükkös erdőtípus
Runcu Grosi bükkel betöltődő, bükkel újuló tölgyesek, gyertyános tölgyesek, KTT dominanciával
Runcu Grosi kocsánytalan tölgyes újulatok, felújulások, rudasok
Mintavételi területek, pontok, mérések, műszerek