Kedves szerzők és ER-TTT! ... Az ERDŐ+h+á+l+ó mintavételi pontjaiban ajánlott faállomány-szerkezeti felmérés (MVP FAÁSZ) módszerének részleteit kell még megbeszélnünk. A publikálást megelőzően, az eddigi tapasztalatok, vélemények és kritikák megvitatására teremtünk még egy utolsó alkalmat 2007. április 17-én, kedden. Újabb kritikák és vélemények érkeztek ÓPÉ-től és Czájlik Pétertől, Mázsa Katitól pedig további kiegészítések, ezeket itt ugyancsak megnézhetitek, majd legújabban Király Gézától, Bölöni Jánostól és Illés Gabitól. Mindezek alapján előkészítettem egy javaslatot a megbeszélés "menetrendjére", napirendi pontjaira vonatkozóan (HF - 2007. március 8., 27., április 11.).
Az ERDŐ+h+á+l+ó mintavételi pontjaiban ajánlott faállomány-szerkezeti felmérés (MVP FAÁSZ) módszerének részleteit kell még megbeszélnünk. A publikálást megelőzően, az eddigi tapasztalatok, vélemények és kritikák megvitatására teremtünk még egy utolsó alkalmat 2007. április 17-én, kedden. Aki nem tud eljönni, írjon! Minden, eddig felmerült és hozzánk beérkezett/beérkező véleményt értékelünk. A megegyezés eredményét szeretnénk - javaslatként – publikálni.
Újabb és további véleményeket kaptunk, ezek fontos pontjait a "VITAALAP" után foglalom össze (HF - 2007. március 27., április 11.), amelyek tanulmányozására kérlek benneteket.
MINDEN EDDIGI JAVASLAT, VÉLEMÉNY és KRITIKA (2007. március 8-ig, 26-ig, majd április 11-ig):
"Elvi problémám, hogy eddig nem foglalkoztunk (eléggé) az 1-5 cm átmérő osztályba eső fásszárúakkal. Szerintem valamilyen subplot módszerrel fel kellene venni, az ERDŐ+há+l+ó keretében. ..." (Mázsa Katalin, a kézirathoz beszúrt megjegyzésből).
... magával a felméréssel koncepcionális gondjaim vannak, amit nem tudok magamévá tenni ... csatolom a "jelentős" koncepcionális
kritikáimat ... A legfontosabb, hogy nem értek egyet a mintakör-szögszámláló kombinációval ... és hiányolom a cserjeszint felvételét. (Ódor Péter, a módszer koncepciójának és sok pontjának részletes kritikáját adta, ill. tételesen leírta.)
Király Géza fontos kérdések (a kombinált mintavétel és szögszámláló próba, egészségi állapot) mellett érvvel , amelyek közül kiemelem egyik gondolatát: "... ezeknek az [idősebb] egyedeknek van történelmisége (erdődinamikai szempontból is), többet tudnak mesélni nekünk, mint azok a fiatalok, akik maholnap elpusztulnak ...".
Czájlik Péter levelének két fontos gondolatát külön kiemelem: "... a hálózat merev értelmezése, a felesleges ragaszkodás az 50x50 m-es
hálózathoz, nem tudja követni egy természetes bükkös mintázati léptékét, és nem tudja követni egy domborzatilag erősen tagolt erdőterület mintázatát ..." valamint "... az egységességre törekvést nagyon elhibázottnak tartom ..." [elsősorban az eltérő faállomány-dinamika miatt (HF)] (Czájlik Péter, 2007. március 26-i levele)
Illés Gabi legújabb (április 11-i) levelének egyik fontos gondolata: "... Szerintem nincs olyan módszer, amit mindenhol lehetne alkalmazni, de ez könnyen belátható, ha megnézzük, hogy a faállomány átlagos paramétereire kiváncsi erdőrendezői módszertan is legalább 8 mintavételt különböztet meg az állományviszonyoknak megfelelően. ...". A többi vélemény is tanulságos, nyílt vitára ösztönző.
A legfrissebb véleménycsokrot Bölöni Janótól kaptuk (április 11-én), amelyben sok szempont mellett (vagy ellen) érvel. Legfontosabb talán, hogy az újulat/fiatalos/cserjeszint felmérésének kérdéséhez megírta javaslatát.
Általánosságban: miért alkalmazunk erdészeti – faterméstani ("korszerűtlen" és más koncepciót szolgáló) módszereket? (Bartha Dénes, 2005/6-os baráti találkozó)
A Hidegvíz-völgy erdőrezervátumban egy koncentrikus körös mintavételt alkalmasabbnak tartana (Veperdi Gábor, a lányok diplomamunkája után)
Általánosságban: túl részletes a módszertan, ezek egy (nem kimondott) részét inkább célorientált kutatásban kellene csak alkalmazni, túlságosan bonyolult, drága és sok időt igényel – egyszerűsíteni kellene, hogy inkább több erdőrezervátumot lehessen felmérni, a módszer a lehetőségekhez képest eltúlzott ("az eredetileg kigondoltnál részletesebb módszertannal van{nak} felvértezve, ezért az adott szinthez szerintem valónál részletesebb, s ezen keresztül drágább, lassabb a mintavétel" Standovár Tibi, ER Bizottság és 2006/7-es baráti találkozó).
Általánosságban: A célkitűzések nincsenek megfogalmazva, nem érthető, hogy mit miért csinálunk, úgy tűnik, mintha nem lenne végiggondolva (Standovár Tibi, 2006/7-es baráti találkozó).
A módszer nem írja le jól az 5 cm-nél vékonyabb fákat (a még nem elég vastag újulatot), pedig a felújulás/regenerálódás kérdései leginkább ebben az életszakaszban, illetve méretcsoportban dőlnek el (Czájlik Péter, ER Bizottság).
[Az állománymagasság becslésének általunk javasolt módja: megmérjük 2-3 kiválasztott uralkodó fa magasságát és azt átlagoljuk] "nagy szubjektív hibával terhelt szerintem a magasságmérés bizonytalanságával együtt! Minden, a mintába eső fát meg kellene mérni!" (Illés Gábor beszúrt megjegyzése a kézirathoz)
[arra is törekszünk, hogy minden mintába kerülő fafaj legalább 1 példányát
"Magasságmérés: az erdészek a különböző növekedési görbéket/függvényeket fafajokra határozták meg, szerintem ennyit megér egy lehetséges kapcsolódási pont." (Király Géza véleménye)
"Véleményem szerint legalább a mintakörbe eső fák esetében a fákon jelölni kellene a
Az állomány szintezettségének leírását egy részletesebb elképzelés szerint (további szintek, ill. funkcionális megközelítés) végezné (Mányoki Gergő - az elsőként említett kézirat Gergő által átdolgozott változatában)
A szociális helyzet jellemzését két opcionális szemponttal bővítené (alászorultság részletezése, távolabb álló fák hatása) (Mányoki Gergő - az elsőként említett kézirat Gergő által átdolgozott változatában)
A sarjeredetet és a faalakot jobban részletezné (Mányoki Gergő - az elsőként említett kézirat Gergő által átdolgozott változatában)
Az egészségi állapotot máshogyan értelmezné, valamint számos további jellemzővel bővítené ki (Mányoki Gergő - az elsőként említett kézirat Gergő által átdolgozott változatában)
A (már korábban felmért) kidőlt fákat jóval részletesebben jellemezné ebből a szempontból (dőlés, gyökértányér, földlabda, talajgödör és eltelt idő) (Mányoki Gergő - az elsőként említett kézirat Gergő által átdolgozott változatában)
A tőről sarjadzó fák tősarjadását, felsarjadását is jellemezné a vízhajtásossághoz hasonlóan (Mányoki Gergő - az elsőként említett kézirat Gergő által átdolgozott változatában)
A famagasság mérést kibővítené alászorult alesetekre is (Mányoki Gergő - az elsőként említett kézirat Gergő által átdolgozott változatában)
FELÜLVIZSGÁLT, LEGFONTOSABB JAVASLATAIM (HF, április 11):
A felmérések kötelező és egy részének opcionális kategóriába való átsorolását vitassuk meg és döntsük el (HF, többen jelezték egyetértésüket)
Az erdőállomány főbb fiziognómiai/funkcionális egységeinek gondolati konstrukcióját kis mértékben módosítanám, összhangba hozva az egyik legtöbbünk által kifogásolt újulat/fiatalos/cserjeszint kérdéskörrel. Saját tapasztalataink és hagyományaink mellett ma is mérvadó a COST E4 ajánlása. Mindemellett Gergő teljesen "újragombolta" ezt a mellényt, mindezekről lásd a "menetrend" mellékletét) (HF)
Az újulatot és a fiatalost, valamint ezek és a cserjeszint rágottságának mértékét is jellemezném egy külön mintavétellel. Korábban a Szemethy Laci munkacsoportja által kidolgozott módszertan egyszerűsített/továbbfejlesztett változatára gondoltam (összekötve a fekvő holtfa line-transect koncepciójával), most inkább alkalmazkodnék ahhoz a javaslathoz, amelyet ÓPÉ vázolt fel először, majd Janó kezdett körvonalazni, tájékozódva a nemzetközi szakirodalomban, és figyelembe véve a COST E4 ajánlást, valamint a botanikai felmérés kialakulóban lévő módszertanát. (HF)
A lékesség és okainak regisztrálása mellett érvelek, bár többen ezzel (is) "könnyítenék" a kötelező módszertant. (HF, az okok jelzésével Kenderes Kata munkája alapján továbbgondolva).
A holtfa kategóriákat kiegészíteném a "korábban már (álló) felmért, időközben kidőlt" kategóriával (feltételezve az újrafelmérést). Néhányan elvetnék az egyes fák azonosíthatóságát, megintcsak a takarékosság reményében. Utóbbi esetben, javaslatomnak persze nem volna sok értelme. (HF)
A magasságmérések utólagos, korlátozott kiegészítéseit javasolnám az ellenőrzési/javítási fázisban, hogy a domináns fafajokra készíthessünk magassági görbéket is. (Az eddig beérkezett vélemények a "minden fa magasságát mérjük meg" szélsőségtől, a "csak három fa magasságát mérjük" változatig terjednek.) (HF, Illés Gabi inspirációjára, Király Géza megerősítő véleményével egyetértve)
Vácrátót, 2007. március 8., 27., április 11. HF
