|
A természetvédelem erdészeti szakmai koncepciója és távlati fejlesztési feladatai (munkaanyag) Sódor Márton főosztályvezető, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2003. november
A természetvédelmi oltalom (védettség) foka és az erdők rendeltetése ... Erdőrezervátum magterület: Viszonylag kisebb kiterjedésű fokozottan védett természeti területek hálózata. A hálózat teljes körű kialakítása után arányosan képviseli hazánk jellemző erdőtársulásait, régióit. A fokozottan védett természeti területen lévő erdőkre vonatkozó törvényi előírásban megfogalmazott természetvédelmi kezelés itt speciális, szűkített értelmezést kap. Tilos minden emberi beavatkozás, teljes korlátozás érvényesül. Ezek a területek a természetes erdődinamikai folyamatok szabad érvényesülésének és megfigyelésének helyszíne. A tudományos kutatás csak az állapot megváltoztatása és mesterséges beavatkozás nélkül, a megfigyelés módszereivel folyhat. A terület természetes zavartalanságát biztosítani kell. Itt még akkor sem kerül sor beavatkozásra a természetes folyamatokba, ha valamilyen katasztrófa következik be. Adott esetben a katasztrófa utáni természetes fejlődés megfigyelése folyik tovább. Egyedül a terület vadvédelmi kerítéssel történő elkerítése engedhető meg, amennyiben a túlszaporodott nagyvadállomány kizárása nélkül a természetes folyamatok a degradáció irányába hatnak. Erdőrezervátum illetve bioszféra rezervátum védőzónájának védett természeti területe: Erdőrezervátum és bioszféra rezervátum védőzónájában a védett természeti területen lévő erdőkre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, valamint az előforduló konkrét védett értékektől függő kezelési irányelvek figyelembe vételével természetvédelmi célú természetközeli erdőgazdálkodás folytatható. A gazdálkodás során figyelembe kell venni, hogy a védőzóna rendeltetése elsősorban a magterület védelme, másrészt az adott erdőtársulásban folytatható, a természetes folyamatokat követő erdőgazdálkodási módszerek kikísérletezésének egyik lehetséges területe. A védelmi feladat betöltése érdekében a védőzónában biztosítani kell a folyamatos erdőborítást. Gazdálkodási beavatkozások csak a jelenlegi felújítási módszereknél extenzívebb módszerek kikísérletezésére folytathatók.
Természetvédelmi kutatás erdőterületeken Az erdőkkel kapcsolatos természetvédelmi kutatásoknak kiemelt hangsúlyt kell fektetni a természetvédelmi (erdő)kezelés biológiai/ökológiai megalapozására és a kezelések eredményeinek vizsgálatára. A társadalom és a természetvédelem elvárásai egyaránt a jelenleg alkalmazottnál extenzívebb erdőkezelési illetve erdőgazdálkodási módszerek irányába mutatnak. Egyre nagyobb az igény olyan eljárások alkalmazása iránt, amelyek mellett az erdőtakaró folyamatosan borítja a területet, a természetes folyamatok minél szélesebb körben érvényesülnek a kezelés és gazdálkodás során, beavatkozások csak a legszükségesebb mértékig történnek. A korábban alkalmazott, hagyományos erdőgazdálkodás ma ilyen módszereket nem ismer, illetve nagyon minimális referencia-területtel rendelkezik. Őserdők és őserdő-kutatások hiányában arról sincs kielégítő ismeretünk, hogy a természetes folyamatok milyen módon hozták létre és tartották fenn erdeinket. E folyamatok vizsgálatára jött létre az Országos Erdőrezervátum Hálózat, melyben e folyamatok megismerésére és a megfigyelt jelenségek hosszú távú, folyamatos dokumentálására nyílik lehetőség. Az erdőrezervátum magterületek kiterjedése a legtöbb erdődinamikai folyamat vizsgálatát, kutatását és tudományos értékű dokumentálását lehetővé teszik. Kiterjedésük következtében azonban a nagyobb térléptékű, táji szintű folyamatok vizsgálatára, jelenségek megfigyelésére itt általában nincs lehetőség. Az erdőgazdálkodók egy része felismerte, hogy hosszú távon a természetes folyamatokra alapozott természetközeli erdőgazdálkodással lehet megfelelni a törvények által meghatározott kereteknek. A természetvédelem saját vagyonkezelésében lévő területein szintén ilyen extenzív kezelési eljárások bevezetésére törekszik. A gyakorlati alkalmazási lehetőségek kutatása ezért szintén kiemelt természetvédelmi feladat. Külön figyelmet kell fordítani az alföldi természetszerű erdőssztyepp erdők és ártéri erdők – elsősorban tölgyesek – természetvédelmi kezelését, megújítását célzó kutatásokra. E kiemelt természetvédelmi jelentőségű erdők ma csak tarvágással kerülnek felújításra.
Célok
Feladatok
|