Kenderes Kata (2008): Kelet-közép európai bükkösök természetes faállománydinamikája. Doktori értekezés és tézisek. Kézirat, Budapest

Dolgozatomban különböző természetességű középhegységi bükkös állományok faállomány-dinamikáját vizsgálom, különös tekintettel a kiváltó okokra és az erre adott dinamikai válaszra. Munkám első része három természetközeli bükkös erdırezervátum dinamikájának kb. 30 évét vizsgálja, melyben az egyed alapú lékdinamika jellemzőit kutatom. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdésekre keresem a választ: 1) Milyen új információkat szolgáltat a legjobb referencia erdők bolygatás mintázatainak vizsgálata? Milyen összefüggés van a természeti folyamatok szabad érvényesülésének időtartama és a lékdinamika jellemzői közt? 2) Milyen dinamikai válaszok figyelhetők meg a bolygatások hatására? A dolgozat második része vágásos üzemmódban kezelt erdőállományok tájléptékű, intenzív abiotikus bolygatásainak okaival foglalkozik; vizsgálatuk során az alábbi kérdést válaszolom meg: 3) Milyen okokra vezethető vissza a börzsönyi gazdasági erdők két jégtörésének kialakulása? 
Vizsgálataimhoz Žofín, Kékes és a bükki Őserdő erdőrezervátumok, illetve a Börzsöny hegység dél-keleti részének archív légifelvételeit, terepen készült térképeit és mintavételeit használtam, elemzésüket térinformatikai eszközökkel végeztem. 
Eredményeim szerint az erdőterület lékkel borított hányada egyik természetközeli állományban sem haladta meg a 11%-ot. Mind a lékterület aránya, mind az átlagos lékméret (<100 m2) hasonlónak mutatkozott a más mérsékeltövi és trópusi természetes erdőkben 
tapasztaltakhoz. A lékméret eloszlás pedig közel állandó volt az egyes vizsgálati években. A gazdálkodással soha nem érintett állományokban (Žofín, Kékes) ezek a mutatók időben állandóbbnak bizonyultak, mint a valaha kezelt bükki Őserdőben. 
A lékek képzésében illetve továbbnyílásában Žofínban jellemzően kevés (1-3) szimultán elemi esemény játszott szerepet. Az elhaló egyedek mérete, fafaja és a környező állomány szerkezete erősen meghatározta, hogy képződött-e lék. A felújulást az Őserdőben vizsgáltam, ahol a lékekben az újulat mennyisége (40-50000 db/ha) elegendő az erdő folyamatos fennmaradásához. Azonban rendkívül nagy arányú volt az újulat egyedeinek rágottsága, valamint jól érzékelhető a vadhatás növekedése a területen.