A mintegy 50 hektáros magterületen kitűzött ERDŐháló közel 140 mintavételi pontján felmértük a faállomány-szerkezetet (FAÁSZ) és az újulati és cserjeszintet (ÚJCS). A Fallóskút felőli oldalról láthatjuk az ágasvári oldalt (a kép bal-felső sarkában felfedezhető az Ágasvári bakancsos turistaház, amely alatt egy jól kijárt erdészeti út vezet). Kevéssel lejjebb már a magterület kezdődik, amelyet számos, forgalmas turistaútvonal vág át. Az erdőt még nem túl régen hagyták fel, nem különösebben idős - viszont nagyon változatos, hiszen bükköst, gyertyános-tölgyest, szurdokerdőt, patamenti égeres, cseres-tölgyest és bokorerdőt egyaránt taláhatunk. A lombkorona mintázatát a domborzat, a termőhely és az elegyarányok foltossága adja, mivel a cserek és a tölgyek még nem lombosodtak ki teljesen. Erről a kilátópontról a völgy mélyére, a Csörgő-szurdokba nem lehet belátni.
Az erdő legdinamikusabb része a szurdok feletti patak kiszélesedő teraszain látható. Itt a magaskőrisek nagy része elpusztult és kidőlt, magával rántva egy-egy hatalmas égert is. A magasabb teraszfelszíneken sűrűn újul a bükk, amely a völgy aljában és oldalában életerős fákkal kíséri a patakot, és szórja be makkal a lékeket.
